Mekkora Lengyelország gazdasági ereje? Emlékszik, mikor olvasott utoljára valami pozitívat Lengyelországról? Kezet a szívre, médiánkban egyértelműen negatív hírek uralkodnak északi szomszédunkról. Lengyelország azonban hatalmas gazdasági fellendülésen ment keresztül az elmúlt néhány évben, és Európa leggyorsabban növekvő országa lett. Lengyelország elsősorban a képzett munkaerőre támaszkodik, kihasználja stratégiai földrajzi elhelyezkedését, kedvező feltételeket teremt az üzleti környezet számára, és több milliárd eurót fektet be az infrastruktúrába. Ezt a csaknem 40 millió lakosú országot nemcsak a kormányzati programok, hanem a lengyel üzleti életben való áttekintés és elszántság is viszik előre. Bár sokan Önök közül az élelmiszer-ügyeken keresztül értékelik Lengyelországot, ez az ország sokkal többet kínál, mint gondolná.
Lengyelország gazdasági ereje: A lengyel gazdaság gyors ütemben növekszik
Lengyelország csaknem megnégyszerezte GDP-jét az elmúlt huszonöt évben. Gazdaságuk rendkívül hatékonyan működik, és az EU azon kevés országainak egyikeként folyamatos növekedést mutat. Lengyelország otthona is lett egy közös szolgáltatási központnak, az ún outsourcing cégeknek.
Az infrastruktúra gyors fejlődése, különösen az utóbbi években, szintén az egyik oka annak, hogy Lengyelország egyre vonzóbb ország a befektetések számára. A gazdasági övezetek rendszere más befektetőket is vonz. Az úthálózat fejlesztéséről a cikk külön részében tudhat meg többet.
Lengyelország fokozatosan exportgazdasággá alakult át, ahol a kereskedelmi forgalom 2,5-szeresére nőtt az Európai Unióhoz való
2004-es csatlakozás óta.
Biztonságosak a lengyel élelmiszerek?
Lengyelország maaz élelmiszer- és mezőgazdasági termékek exportőrei között váltakozva az első és a második helyen az Európai Unióban. Sok ország, például Németország, ma nem tudna létezni Lengyelországból származó élelmiszerek nélkül. A lengyel élelmiszerekre, amelyek választéka, minősége és sokszínűsége irigylésre méltó a szlovák fogyasztó számára, minden vonatkozó EU-szabvány vonatkozik, csakúgy, mint az összes többi élelmiszerre. Bár a lengyel ételekről a média képe gyakran nagyon negatív, ennek az ellenkezője igaz, és a lengyel élelmiszerek az EU legjobbjai közé tartoznak. Lengyelország például az EU legnagyobb almatermelője, és évente több száz millió euró értékben exportál húskészítményeket az EU-n kívüli országokba.
Varsó – az üzleti élet, a pihenés és a szórakozás modern városa
Varsó a Lengyel Köztársaság fővárosa és 1,7 millió lakosával lakossága és a 2,5 milliós agglomeráció (ami egyébként Szlovákia lakosságának közel 50%-a) dinamikus és gyorsan fejlődő metropolisz. A város a Visztula folyó partján, az ország középső részén fekszik, és a lengyel politikai, kulturális, kereskedelmi és pénzügyi központ pozíciója.
Varsó a főbb európai közlekedési csomópontok, mind a közúti, mind a vasúti csomópontok kereszteződésében található. A város tágabb területe számos iparág, különösen az autógyártás helyszíne.
Itt találhatók a leghíresebb lengyel cégek, külföldi vállalatok, de néhány európai intézmény is, köztük a Google, az Amazon, a Dell Technologies és a Microsoft. Az amerikai streaming szolgáltatás, a Netflix is nemrégiben jelentette be fiókja megnyitását. A fontos európai intézmények
közül itt található a FRONTEX (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség)
székhelye.
Minden fontos állami intézmény Lengyelország fő metropoliszában található, ahogy ez Európa más fővárosaiban is megszokott. Színházak, múzeumok és számos történelmi emlékmű is található itt. Kevesen tudják, hogy Varsó óvárosa az eredeti központ mása, mivel a második világháború végén teljesen elpusztult.
A fővárosi önkormányzat nagyszámú, innovációk létrehozását célzó projektet támogat, a város lassan a világ minden tájáról érkező IT-cégek és start-upok központjává válik. A központok egy része pl. “Targowa 66 Creativity Center”, “Creative Poland” kezdeményezés vagy “European Creative Cluster Lab and Creative Mixer”.
Nemcsak Varsó, hanem Lengyelország egésze ma a legideálisabb hely az üzleti élethez.
Lengyelország gazdasági ereje: Közúti infrastruktúra
A közlekedési infrastruktúra az egyik legfontosabb tényező, amely közvetlenül befolyásolja Lengyelország gyors gazdasági növekedését. A Lengyel Köztársaság területén több európai közlekedési folyosó található, amelyek összekötik az európai kontinens északi részét a déli részekkel, nyugatot pedig a keleti részekkel.
2004-hez képest ma 4-szer több autópálya és gyorsforgalmi út van Lengyelországban.
A legintenzívebb építési tevékenység és az autópálya-hálózat fejlesztése 2012 előtt zajlott, amikor Lengyelország Ukrajnával közösen rendezte meg a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot, amikor a lengyel regionális városok Ukrajnával való összekapcsolása volt a cél. Ez a cél csak részben valósult meg, és például a fővárosnak még mindig nincs teljes autópálya kapcsolata a második legnagyobb várossal és a csaknem kétmillió lakosú Krakkóval. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az utolsó két
szakasz építés alatt áll, az első Varsótól délre, az S8-as úton található,
amelyet részben már idén ősszel megnyitnak, a második pedig Krakkótól északra, ill. az S52-es út, melynek elkészültekor létrejön az ún “Północnu
Obwodnica Krakowa”, azaz Krakkó város északi elkerülő útja. Jövő év
júliusában készül el teljesen.
Ebben az évben (2022-ben) 197 km autópálya és 945 km gyorsforgalmi út építése kezdődik meg, valamint 361 km autópálya és gyorsforgalmi út kerül használatba. 2021-ben ez összesen 374 km volt. Mint látható, északi szomszédainknál elképesztő az útépítés üteme. Végül még egy érdekesség. Lengyelországban az autópályák és gyorsforgalmi utak 60%-a nem régebbi 5 évnél.
Az új közúti infrastruktúra nagymértékben felelős a biztonság javításáért és természetesen a legnagyobb városok közötti vezetési idő csökkentéséért. A Lengyel Köztársaság Infrastrukturális és Fejlesztési Minisztériuma mintegy 8177 km teljes úthálózatra számít, amelyből körülbelül 2100 km autópálya és 6077 km gyorsforgalmi út. Jelenleg közel 5000 km gyorsforgalmi út és autópálya üzemel.
Az autópályák és gyorsforgalmi utak tömeges építése mellett a lengyel kormány tavaly úgy döntött, hogy külön programot készít a kerületi városok 100 elkerülő útjának megépítésére, és határozatot fogadott el “Program budowy 100 obwodnic na lata 2020-2030” címmel. A kormányprogram a következőket hozza:
- összesen száz várost és falut elkerülő út mind a 16 vajdaságban
- a program teljes költségvetése 28 milliárd. zloty (csaknem 6 milliárd euró)
- növeli a vezetési kényelmet és biztonságot
- szennyezés csökkentése
- nagyobb gazdasági aktivitás és további fejlődés az adott régiókban
Jelenleg 13 elkerülőút épül, összesen 106,9 km hosszúságban 1,8 milliárd zloty értékben. 9 közbeszerzést írtak ki, és 8 elkerülő út van dokumentációkészítési fázisban, összesen 94 km hosszúságban. A fennmaradó 78 elkerülőút, összesen 657 km hosszan az előkészítés fázisában van.
A vasúthálózat korszerűsítése sem marad a háttérben. A lengyel vasutakat az elmúlt tíz évben modernizálták, magas kényelmet biztosítanak az utasoknak, gyorsabbak és biztonságosabbak. A lengyel vasutakon Pendolino vonatok is közlekednek Gdańsk, Varsó, Krakkó és Katowice városai között. A vasútállomásokon is korszerűsítenek, 2009 óta több mint 110-et korszerűsítettek belőlük.
Végül megemlítjük a légi közlekedés fejlesztését, ahol szintén hatalmas beruházási csomag jelent meg a repülőtéri infrastruktúra korszerűsítésére. A cél a tíz legnagyobb lengyel repülőtér kapacitásának növelése volt például: Wroclawban, Łódźban, Szczecinben, Krakkóban vagy Varsóban. E beruházások egy része közvetlenül a repülőterek kapacitásának növelésére irányult, de a biztonság növelésére is. A varsói Frederic Chopin nemzetközi repülőtér a legnagyobb lengyel repülőtér, és a légi áruszállítás volumene itt évente 15%-kal növekszik.
Lengyelország gazdasági ereje: A lengyel zloty ereje
A tavalyi migrációs válság a fehérorosz határon és a jelenlegi ukrajnai konfliktus nagyon kedvezőtlenül hat a lengyel valuta értékére. Az ingadozások ellenére továbbra is tartja stabil árfolyamát az euróval és az amerikai dollárral szemben.
Nehéz összehasonlítani a fizetéseket és árakat különböző pénznemekben, és kideríteni, hogy ki mit és hol engedhet meg magának. De van egy gazdasági paraméter, az ún vásárlóerő-paritás, amelyen keresztül jobban láthatjuk a valuta értékét. Két állam valutájának árfolyama, amely egyenlő az adott államok belső vásárlóerejének arányával, azaz egyenlő az adott államok árszintjének arányával. Rendben, ez volt a lecke, és most egy egyszerű magyarázat. 😊
Arról van szó, hogy mennyit tud vásárolni, figyelembe véve a fizetését és az adott ország árait a másik országhoz képest. Ebben a paraméterben Lengyelország egyértelműen előrelép Szlovákiához képest. A szlovák nominális minimálbér 646 euró, a lengyel minimálbér pedig 655 euró. A
már említett újraszámítás után azonban a szlovákok elérik a 719, a lengyelek pedig az 1133 eurós szintet. Ezt a helyzetet elsősorban a lengyelországi, Szlovákiához képest alacsonyabb fogyasztói árak okozzák, ami az adott piacon tapasztalható nagyobb versenyképességnek is köszönhető.
Így az átszámolás után a lengyelek szoros körben állnak az 1155 eurós szinten mozgó spanyolok mögött.
Felkeresheti a NUMBEO weboldalát is, ahol egy egyszerű összehasonlítással tájékozódhat a világ különböző városaiban található árakról.
Hogy a lengyel szolgáltatások magasabb szinten állnak-e, mint a szlovák, azt az önök megítélésére bízom. Úgy gondolom, hogy mindenki, aki legalább egyszer járt Zakopanéban vagy Krakkóban, egyértelmű lesz a válasza.
Lengyelország gazdasági ereje: európai források igénybevétele
Lengyelország az élen jár az európai alapok EU-ban történő lehívásában. Elmondhatjuk, hogy a tervek szerint haladnak, és a 2023-as programidőszak végére reális esélyük van arra, hogy a kiutalt csomagjuk 100%-át felhasználják. Ez a szám persze közelebb van a közmondásos százszázalékos határhoz, de hazánkhoz képest igen tekintélyes szám, hiszen valószínűleg csak 60% körüli mennyiséget sikerül elhasználnunk.
Érdekes összevetni az OLAF eredményeit is, amely szabálytalanságokat talált az európai strukturális alapok forrásainak felhasználásában, ahol Lengyelország az uniós átlagban, tehát egy százalék körüli, míg Szlovákia a sor végén van, és nálunk van a legtöbb hiba. Bővebben ITT a 46. és 48. oldalon.
Következtetés
Legfőbb ideje, hogy Lengyelországot erős partnernek tekintsük, amely a jövőben nemcsak Közép-Európán belül, hanem az egész régi kontinensen is nagy szerepet fog játszani. Azok, akiket érdekel ez a cikk, feliratkozhat hírlevelünkre. Kattintson az e havi rendezvényekről szóló cikkünkre is, ahol érdekes helyekről olvashat, amelyeket érdemes meglátogatni, megtalálja a Lengyelország-szerte havonta megrendezésre kerülő események listáját, valamint a szlovákok és csehek számára kínált aktuális állásajánlatokat.
A legvégén meghívjuk Önt Varsóba, ahol sok minden megváltozott az elmúlt öt évben, és kellemes meglepetésben lesz része a látogatás után.
Forrás: a Lengyel Köztársaság Infrastrukturális és Fejlesztési Minisztériuma, a Lengyel Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma, euractiv.sk, Urząd m.st. Varsó
